A hétvégén újabb sógyurma dekorációkat készítettem Eszterrel. Még péntek este elkészítettük és kiszárítottuk a formákat a korábban leírtak szerint. Azzal az eltéréssel, hogy most egyforma arányban kevertem a lisztet és a sót, és kijelenthetem, hogy nem lett tőle sokkal jobb a tészta alapanyaga.
Idén kicsit megvariáltam a jól bevált technikát. Ugyanúgy mézeskalács kiszúróformát használtam, de most mindegyik díszbe valamilyen mintát nyomtam. Próbálkoztunk a lányom karácsonyi nyomdájával is, de így nem lettek látványosak a díszek. Inkább olyanok lettek, mintha valami baleset érte volna a közepüket.
A legjobban azok a szívek sikerültek, ahol két különböző méretű formát használtam fel. A kisebbiket arra, hogy mintát nyomjak bele, nem túl mélyen, de azért jól láthatóan mind a két oldalára.
A másik nagy sikert a szívószál felhasználásának köszönhetjük. A virágokat és a köröket egyenletes távolságban átlyukasztottam vele, így csipkeszerűek lettek tőle a díszek.
A karácsonyfára egy toll kupakjával készítettem kerek mintákat. Akrilfestékkel vontam be őket. A mélyedéseket arany festékkel emeltem ki. A végén selyemfényű lakkal kentem le.
És íme legújabb dekorációm, amire senki sem mondhatja, hogy húúú, de sokba került! A mellettünk lévő játszótéren szedtünk Eszterrel lehullott ágakat. Itthon letakarítottam róla a koszt és a mohákat. Beleraktam egy kancsóba, és ráaggattam a sógyurmadíszeket. Voilà!
Ebben a témában írtam még: