Egy Narbonne és Carcassonne környékének látnivalóit reklámozó füzetben találtam rá Pierre Richard borászatára a Bel Évêque-re. Már magában az is érdekes lehet, hogy az ember elmegy abba a borászatba, ami az egyik kedvenc francia színészének tulajdona, ott szétnéz, esetleg bort kóstol, majd visz néhányat haza azokból a borokból, ami Monsieur Richard tetszését is elnyerték. Mert ki ne lenne kíváncsi arra, hogy milyen jellegű borok ízlenek a magas szőkének?
Aztán a borászat weblapján találtam egy infót, miszerint Pierre Richard július 8-tól augusztus 28-ig minden szerdán és pénteken 18 órától 19.30-ig dedikálja a borait. Sok hezitálás után, végül vettünk egy nagy levegőt és elmentünk az utolsó alkalomra. Valahogy nem akartuk elhinni, hogy ez összejöhet nekünk, hogy találkozhatunk vele.
Kisebb keresgélést követően - a GPS-be ugyanis sehogyan sem tudtuk beírni a borászat címét - mégis majdnem egy órával a kiírt időpont előtt érkeztünk. Ez nem is volt baj, mert már akkor kisebb sorállás volt a bejárat előtt, ami 18 órára min. 100 méteres sorrá duzzadt.
Amikor kinyitották a kaput a tömeg elkezdett özönleni abba a helyiségbe, ahol a boreladás folyt. A rutinosabbak már előre vásároltak Pierre Richard boraiból, és azzal felszerelkezve egyből beállhattak a dedikálásra várakozók sorába.
Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy míg én Eszterrel elmentem bort venni, addig a férjem Rozival beállt a másik sorba. Emiatt nekünk is alig kellett valamit várnunk, 18 óra 12 perckor már mi kerültünk sorra.
Igazából el sem hiszem, hogy találkoztam Pierre Richard-ral, és beszéltem is hozzá!!! Nem volt nagy párbeszéd, de hát először is köszöntem neki, majd megmondtam, hogy kinek lesz a dedikálás - természetesen magamnak, khmmm! És mivel ez a bor a borászat egyik presztízs bora volt, és szép fadobozt is adtak hozzá, megkértem, hogy megtenné-e, hogy a fadobozt is dedikálja. Ekkor valamiért megkérdezte, hogy hogyan írom a nevemet, és ekkor tisztáztuk, hogy nem cével, hanem kával. Gyorsan javítani akarta a boros üvegen cével írt nevemet, de mondtam neki, hogy "Pas de problème!" Azért kijavította :-)
Ezen a képen éppen nekünk dedikál:
Aztán még a másik üveg bort is dedikáltattam a férjem részére, akinek igazi magyar neve van, és emiatt végig kellett betűznünk a nevét :-)
Ezen a képen a már az utánunk következő családnak dedikál.
A borászat díszes felirata:
Mi itt már túlvagyunk a vásárláson és dedikáláson. A mögöttem lévő helyiségben árulják a borokat.
Itt a fadobozom:
Hazafelé megálltunk a Les Sels de Gruissannál, ahol meg lehet nézni, hogyan nyerik ki a tengerből a sót, ahol lehet osztrigát enni és lahol ehet venni mindent, mi szem szájnak ingere: tengeri sót, La Cure Gourmande édességeket és Pierre Richard borait! Itt szereztünk be a meglévő két vörös mellé még fehéret, rozét és még egy vöröset. Arra is rájöttünk, hogy útban Pierre Richard borászatába, sokan itt szerezhették be a borokat, és így tudtak egyből beállni a dedikálásra várók sorába.
Plusz infó kutyásoknak: Pierre Richard birtokára kutyákat be lehet vinni!